Két „Puskás Stadion” lesz egymás mellett
A felső karéj elbontásával 40 ezres befogadóképességgel megmarad és üzemel a vb-selejtezőkön a régi Puskás Stadion az MLSZ kérésére.
Közben februárban nemzetközi tervpályázatot írnak ki egy új, mellé épülő 45 ezres, 60 ezresre bővíthető arénára, amelyre 30-35 milliárdot szánnak. 2015-re kész lehet az új Puskás, s akár a régi is megmaradhat atlétikai stadionná átalakítva - erről számolt be Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában. A sportpolitikus jelezte: keresik a Sportkórház új, olcsóbb helyét. Bánki szerint a pekingihez hasonló olimpiai szereplés kudarc lenne, ő maga 10 aranyesélyest is lát és öt elsőségre számítana.
A stadionépítések 2012-es üteméről és anyagi lehetőségeiről így nyilatkozott: „A debreceni aréna és az Albert Stadion építése elkezdődik idén: a tendereztetés szakaszába léptek az előkészületek. A Puskás Stadion építése kicsit lassabb lesz, mert ott olyan döntés született, hogy a bontás helyett megpróbáljuk megtartani átmenetileg a régi stadiont. Az MLSZ kérésére felülbíráltuk a korábbi terveket, így egyelőre megmaradna a régi pálya, a felső lelátók karéjait elbontanák, a középsőt pedig megerősítik - így a labdarúgó világbajnoki-selejtezők idején egy 40-45 ezres befogadóképességű átmeneti stadion működne a régi átalakításával.”
„Így tehát az új aréna építésének két-két és fél éve alatt nem marad az ország nagy stadion nélkül. Közben párhuzamosan elkezdik építeni - nem a régi helyén, hanem mellette - az új Puskás Stadiont, amelynek tervezésére nemzetközi pályázatot írnak ki februárban, s a néhány hónapos elbírálás után 30-35 milliárd forintból készülhetne az új, szintén 45 ezres stadion, amely a széksorok távolságának szűkítésével akár 60 ezresre lesz bővíthető, mondjuk egy BL-döntő rendezése esetén. A munkálatok 2013 elején indulhatnának és 2015-re meglehet az új Puskás” – mondta Bánki Erik.
A régi stadion későbbi sorsa további megfontolások és vizsgálatok tárgya: „miután az atlétikai szövetség futópályás nagy stadiont igényel és tervben is van egy ilyen fejlesztés ezen a területen, így a költséghatékonyság akár a régi stadion megmaradását is eredményezheti az új mellett” - helyezte kilátásba a sportpolitikus.
Más nagy sportberuházások közül kiemelte a Sportkórház ügyét: „7 milliárdos igénye lenne a mostani épület befejezésének, felszerelésének. Most annak a lehetőségét vizsgáljuk, hogy más, jó állapotban lévő egészségügyi intézmények területén, azok átszervezésével megspórolható-e a 4-5 milliárdos építkezés. Mindenképpen szeretnénk az intézményt és a rendszert egyben tartani. Keressük tehát az új helyét, ha találunk olcsóbb megoldást.”
2012-ről szólva Bánki Erik kijelentette: idén a sportban az olimpia természetesen mindent visz: „a kormány odaadta a MOB által igényelt teljes felkészülési összeget, ami 400 millióval növelte az olimpiára fordítható pénzt tavalyhoz képest. Innentől nem lehet pénzügyi oka annak, ha bármelyik sportoló nem tud megfelelően felkészülni a londoni játékokra.”
A sportbizottság elnöke saját elvárásait megfogalmazva elmondta: alapvetés, hogy „ne kerüljünk hátrébb a nemzetek rangsorában az eddigi magyar teljesítménynél, azaz az aranyérmek számát illetően az első tízben kell Magyarországnak maradnia. Mi ehhez teljesítettük a MOB forrásigényeit, a siker már nem rajtunk múlik.” Bánki Erik szerint a pekingi olimpiához hasonló szereplés már egyértelmű kudarcot jelentene. „Egyrészt London ismerős és otthonosabb környezetet jelent a sportolóinknak, másfelől pedig ezúttal nem hátráltatták a felkészülést olyan anyagi nehézségek, mint négy éve, Peking előtt”
Saját aranyérem-esélyeseinek listájáról így nyilatkozott: „a kajak-kenutól sok érmet várok, Berki Krisztián abszolút aranyesélyes, Pars Krisztián szintén, cselgáncsban is reménykedhetünk. Optimista vagyok: tíz aranyesélyesünk van legalább, ha a felét behúzzuk, minden remek lesz”
A társasági adókedvezmény rendszeréről elmondta: az újítás nélkül nagyon sokan nehéz helyzetben lennének most. „Például a vb-t nyert és világelitbe jutott magyar női utánpótlás jégkorong-válogatott vezetői elmondták nekem: tao nélkül el sem tudtak volna utazni Norvégiába, nemhogy nyerni”.
A költségvetésnek el kell bírnia idén a 100 milliárdos igény negyedét, vagyis az adókedvezményből a látványsportágaknak juttatott 25 milliárdot. A sportpolitikus türelmet kért a röplabda szövetségtől, amelyet 2012-ben még nem vesznek be a tao-rendszerbe, de más forrásokból adnak pluszpénzeket a sportág utánpótlására. 2013-ban hatodik csapatsportként majd bekerülhet a röplabda is a szisztémába. „Onnantól viszont nem nagyon látom értelmét további bővítésnek, az ötök kiválasztása is gazdasági megfontolások alapján történt. Ezek a sportágak tudják néhány év múlva piaci alapon is eltartani magukat, a röplabda még nincs ezen a szinten.”
samsungsport.hu
Tuto.Sz
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
